Szeretnék a közeljövőben bemutatni egy letűnt civilizációt, aminek lehet több köze van a mai életünkhöz mintsem gondolnánk.
Miért mondom ezt?
Kövesd nyomon a kutatásaim és te magad is rájösz majd.
Tehát miről is van szó?
Az Ókori Egyiptom életét, munkásságát és örökségét szeretném elétek tárni a következőkre bontva:
I, Dinasztiák/Korszakok
II, Vallás
III, Túlvilághit
IV, Egyiptom a világról és önmagáról
V, Az egyiptomi Istenek
VI, Kiemelt Fáraók/Birodalom építők
VII, Egyiptom és a művészet
VIII, Egyiptom és a tudomány
IX, Piramisok és egyébb építmények a birodalomban
X, Mitoszok
Remélem tetszeni fog és sok emberben sikerül majd felkelteni az érdeklődést eme remek civilizáció iránt!
Jó szórakozást kívánok!
- Dinasztiák/Korszakok
Ez a fejezet nagyából 8 epizódra osztható:
I, Az egyesítés kora
II, Az Óbirodalom
III, Első átmeneti kor
IV, A középbirodalom
V, Második átmeneti kor
VI, Az Újbirodalom
VII, Harmadik átmeneti kor
VIII, Későkor
Kezdjük is az elején:
- Az egyesítés kora
( I.e. 3000 körül)
A Nílus torkolatvidékén létrejött Északi államban a Delta mocsárvidéke nem tette lehetővé a nyobb területeken a földművelést.
A legfejlettebbterület a Delta nyugati szegélye lehetett, ahol egy paletta tan
úsága szerint telepek sora húzódott.A sumer államok korának Mezopótámiájára emlékezetet a Delta akkori képe.
A városok ( csak úgy mint később) bizonyára élénk kereskedelmi forgalmat bonyolítottak le Elő - Ázsiával. A szárazabb vidékeken, (mint ahogy megfigyelhetjük a Merimde - Kúltúráknál) gabona termesztés folyt.
Az Északi állam fővárosa Butó ( eredeti nevén: Pe (trónus) volt ) melynek egyik városrésze Dep. Az utóbbi néven gyakran szerepel szövegekben.
Itt tisztelték a Delta védőistennőjét, az Uadzset (Utó) kígyót, akinek a nevéből a város késői elnevezése származott.
Észak történelme írásosforrások hiánya miatt részleteiben nem ismert. A Palermói kövön még azért olvasható 7 Alsó - egyiptomi király neve:
Szeka, Nesemiu, Tiu, Tjes, Niheben, Anedzs, ( vagy Uadzs - Adzs?) Meh,
A felsorolás eredetileg hosszabb volt, de a kő töredezettsége miatt csak ezek a nevek olvashatók.
Délen a régészeti leletanyag gazdagsága alapján jobban kirajzolódik a fejlődés.
A politikai centrum itt Hierakónpolisz, korabeli nevén Nehen, a Nílus nyugati partján.A város főtemploma, a hórusz templom volt. Ez volt az állam fő kultuszhelye, innan származik a Skorpió buzogány, a Narmer - paletta, a Narmer - buzogány és egyébb értékes emlékek sora. A folyó túlpartján egy testvérváros is volt, El - Kab, ahol az ország avédőitennőjének, a kesely
ű formájú Nehbetnek a szentélye állt. A Déli állam feltehetőleg törzsszövetségekből jött létre. A törzsi - nemzetségi jelvények a Negada II. - kultúra vázáiról ismertek.A száraz éghajlat alatt a keskeny folyóvölgyben csak az áradás maximális kihasználásával lehetett intenzív földművelést folytatni.
A csatornahálózatok tervszerű kialakításához viszont nagyobb területek centrális irányítására volt szükség.
Az állami kialakulásra tehát gazdasági és társadalmi szükség volt.
A hosszú, keskeny Felső - egyiptomi folyóvölgyekben aránylag kevés város alakult ki. A sivatag természetes védelmet nyújtott a területeknek, s a szomszédokkal folytatott kereskedelem sem volt elég élénk ahhoz hogy nagyobb számban jöhettek volna létree kereskedelmi központok.
Ebben az időben jelent meg az írás, az írott történelem kezdete, tehát egybeesik az egységes állam kialakulásával. A legrégebbi feliratokkal egyidőben feltűnnek az első királynevek, de elolvasások egyenlőre alig lehetséges. Az első olyan királyt akinek a nevét azonosítható hieroglifával írtták, Abüdoszban temették el. A név a két felemelt kar hiroglifája, olvasása Ka vagy Zehen. Ha a Ka olvasat helyes, öszefüggést találunk a paletták bikakirály ábrázolásaival. Ka ugyanis nem csak lelket hanem bikát is jelent. A Bika - király neve utódainál a királyság erejének jelképe lett. Ka nemcsak az ország déli része, hanem a Memphisz vidéke felett is uralkodott, neve Tarkhanban és Helnánban is előkerült. Ugyancsak az I. dinasztia kezdete előtt valószínüleg Ka után uralkodott az a király, akinek nevét a Skorpió hieroglifával írták, amelynek olvasata valószínüleg Szerek. A királyt díszbuzogányán már a késöbbi Fáraók öltözékében látjuk, rövid kötényben, állatfarokkal, fején Felső - egyiptom koronájával. Egy csatorna partján a földművelés megkezdésének ünnepén vesz részt, kezében rögtörő kapa.
A felső képsoron a hadijelvényekről lógó bibicek a hieroglif írásban a népet jelentik, pejoratív mellékízzel. Itt az északi népet ábrázolják.
A Skorpió itt vagy magát a királyt jelképezi, vagy azt a törzset, amelynek élén állt, s amely uralkodása idején Dél vezető ereje volt.
Narmer király palettájának képei szintén ebben a témakörben mozognak.
A Felső - Egyiptom koronájával ékesített diadalmas király buzogán
yával az ellenségre sújt.Hórusz kötélen vezeti hozzá az emberfejjel perszonifikált északi mocsárvilágot. A másik oldalon Alsó - Egyiptom koronáját viseli a király, elötte hadijelvények és két sorban a földön fekvő holtestek, levágott fejükkel a lábuk között. A háborútehát győzelemmel ért véget és Narmer Észak királya lett.A két hosszú nyakú marakodó szörny szétválasztása a kibékülésre utal. Legalul a király mint egy bika romból szét egy várost. Narmer tehát egy időre ura lett az egész országnak. Nem bizonyítható azonban az az állítás hogy Palesztínába is vezetett hadjáratot. Neve előkerülése erről a területről inkább kereskedelemmel magyarázható. A művészet fellendülését nem csak a király palettája bizonyítja, hanem a nagyplastika első fennmeradt alkotása, egy 52 cm magas alabástrom páviánszobor is, mely Narmer korában készült és a Hedzs - Wen isten a Nagy Fehér Majmot ábrázolja. Az egyesítés szakaszosan ment végbe. Az említett bedai edényekalapján arra gondolhatunk, hogy először a Delta keleti szegélye került
Felső - Egyiptom uralma alá, legtovább a nyugati városerődökfejtettek ki ellenállást.
-psycz.jpg)
